Tessék, azoknak, aki nem érnek rá olvasni sem már a mai világban, itt egy rövid bejegyzés, annál is inkább, mert megint három óra, és ebből következőleg 5 óra múlva hajnali 8.  Ma túljártam mindenki eszén, és gyalog mentem el Bur Dubaiba, ami tőlünk kb annyira lehet mint a sashalmi hév megállótól az Örs. Szuper jó volt, annyira okosnak, ügyesnek, és erősnek éreztem magam, ahogy haladtam el a dugóban álló autók és a taxiért integető emberek mellett, hogy csak sokatmondóan mosolyogtam, akárkire ránéztem. Legtöbben ezt nem tudták mire vélni - mármint azt, hogy mit vigyorog rájuk egy csávó, akinek az esti 30 fokban gyalog "kell" haladnia a járdán, ahelyett, hogy légondicionált autóban ülne a dugóban, de én csak sokatmondóan tovább vigyorogtam. Az volt az érdekes, hogy míg ez a táv biciklivel általában 20 perc - misztikus módon: akkor is, ha megállok egy kajáldánál (elvitelre), akkor is, ha gyorsan tekerek, meg akkor is ha lassan, ráérősen - így gyalogosan mindössze 30 percbe tellett. Annyiba, amennyi idő alatt átlag hozzá lehet jutni egy taxihoz. Ezek szerint nem hiába jártam iskolába, engem ezek nem tudnak itt se átverni:)

Egyetlen furcsaságra figyeltem fel, a többi már megszokott furcsaság mellett (mint pl az este 11 kor még a grundon épület-neonfény-világítás mellett focizó kisgyerekek - igaz most még csak 8 óra volt) az pedig egy fél literes, út szélén eldobott Heinekenes doboz volt. Szívesen megnéztem volna a doboz történetréről a rövidfilmet, hogy hogyan is került oda. Mert: 1. én amióta itt vagyok, nem láttam fél literes dobozos Heinekent. 2. Utcán inni szigorúan tilos. Nagyon szigorúan. 3. Autóban még szigorúbban. 4. Szemetelni is tilos - elvileg. Szóval, hogy került oda akkor az út szélére az az üres félliteres sörösdoboz? Rejtély.

Az erős tempójú séta után tökre fel voltam dobódva, és talán ennek is köszönhető, hogy újabb kirakósdarabkák kerültek utána a helyére abban az ügyben, amin dolgozom, és mikor hazajöttem, meg is fogadtam, hogy ha csak ennyin múlik az, hogy ennyi minden így a helyére kerüljön, akkor minden nap gyalogolok ennnyit, de ez a sörösdoboz kérdés azóta sem hagy nyugodni. 

Ha valaki ezt meg tudja nekem válaszolni, nyilván meg tudja oldani a világbéke egyre égetőbb kérdését is.